07- A Lótusz
A tanfolyamról
A lótusz (荷 hé vagy 蓮 lián) a kínai festészetbe az indiai buddhizmus révén került és így az eredeti jelképi jelentései is ehhez a valláshoz kötödnek.
Indiában a virágok legnemesebbjének tartják, külön neve van a bimbónak, a virágzó és elvirágzott lótusznak, s ez a múlt, jelen, jövő, a múló idő. A nagy, hamvas, pajzs alakú leveleivel a fehér/ rózsaszín lótuszvirág a sötét, mocsaras, iszapos vízből hajt ki a víz felszínére, ezáltal lett a tisztaság, a tiszta tanítás, a vallási megismerés szimbóluma. Az ülő trónt is jelképező lótusz kinyílt virága maga Buddha, a bimbók a bodhiszattvák, az összkép pedig az eljövendő Buddha paradicsomának igérete, a buddhista egyház jelvénye. A tisztaság jelentést a konfuciánus erkölcstanban a tökéletes személy, az erkölcsiekben nemes emberrel (君子 junzi) kapcsolják össze, a becsületesség megtestesítőjének is tartják. A lótusz jelentésű lian szó hangalakjában megegyezik a „kötni”, „kapcsolat” (szerelmi, házastársi) jelentésű lian 連 és a „szeretni”, „szerelembe esni” lian 戀 szavakkal.
A legösszetettebb ecsettechnikát kérő virágfestés már különböző tónusárnyalatokkal dolgozik.
A sok gyakorlást igénylő elfolyást irányító ecsetkezelés és a száradás folyamataiba való belenyúlás módja, ideje, milyensége az egyik megtanulandó lényeges szempont. A foltos „pacázás” játékossága mellett a virágszirmok elegáns íveire kell még itt figyelni.
A tusfestés „vizes” technikája – különböző tónusértékek létrehozása mellett színes kompozíció festése is történnik.
A csatolt PDF-ben a színes mintaképek alapján további lótusz kompozíciókat festhetünk meg önállóan. (A csatolt PDF-et a fejezetekben a Mellékleteknél találod.)
Tartalom
1. Fejezet
-
Lótusz festési technikák
12:19
